Az életkor előrehaladtával minél több fordított pózt javallott végezni, hiszen mirigyeink stimulálása nem csak az alapvető irányítási funkciókat, de a folyamatos regenerációt is támogatja.
A fejenállás egyike azoknak a gyakorlatoknak, amelyek a legjótékonyabb hatással vannak ránk, hiszen olyan, mintha az agyalapi mirigy és a tobozmirigy belső masszázst kapna. Ha a gravitáció fordítottan hat, akkor a szív végre megpihenhet, felélénkül a vérkeringés, és a hát alsó része mentesül a terhelés alól. Fordított testhelyzetben légzésünk automatikusan mélyebb lesz, s így több oxigéndús, friss vér kerül az agyba. Bármilyen, kezdetben érzett légzési nehézség hamar megszűnik.
A Sirsasana-t (fejállás) és a Sarvangasana-t (vállállás) számtalan jótékony hatása miatt az ászanák királyának és királynőjének tartják. A fejállás fejleszti cselekvőképességünket (erősíti a tűz elemet), és növeli a kreativitásunkat (levegő elem). A vállállás segít a megnyugvásban (víz elem), és hogy két lábbal álljunk a földön (föld elem). A fejállás éberré tesz, míg a vállállás megnyugtat és befogadóvá tesz.
Ha eddig kerülted ezeket a testhelyzeteket, mert féltél tőlük, akkor várlak szeretettel!
A fejenállás valójában nem a fejen állás, hanem alkartámaszos póz a nyaki csigolyák kímélésével, amitől legtöbben csak az iskolai tapasztalatok miatt irtóznak. Jógán egyszerűen más a technika. Semmi lendítés, és ugrabugra, meg „megmutatom és 5 perc múlva osztályzás”… Csak szeretettel.
A Tanárom szerint vezető beosztásúak sokkal könnyebben állnak fejen, de bárki megtanulja, óriásit lép előre az életében, hiszen a fejenállás gyakorlásával a félelem legyőzésének egy új szintjére érünk. A megalapozottság, megállapodottság egy magasabb szintje fog megnyilvánulni.
„Ki naponta három órát áll a fején, képes lesz meghódítani az időt.”
Jóga Tattva Upanisad